A szakirodalomból ismert tény, hogy a kereszténység első két évszázadában nem használták a Jézust megfeszítő keresztet, mint vallási jelképet, annak alkalmazása csak a 3. század fordulóján kezdődött meg. Elsőször egy szarkofágon ábrázolták a 4. században, majd a Bizánci Birodalom hatalmi jelképévé vált. Nagyon valószínű, hogy nemcsak a görögök, hanem a Földközi- és a Fekete-tenger vidékén is jól ismerték az ősi szimbólumot. Róma csak későn, a 10-11. század között kezdte használni, mint az egyeteme joghatóság jelét, ezért nem valószínű, hogy Szent István onnan hallott volna először róla.  

Imre és a kettőskereszt

Néhány külföldi krónika utal arra, hogy már a 11. században Szent István idején is megvolt a magyaroknál a kereszt és a kettőskereszt tisztelete. Szent királyunk és Imre herceg kereszt tiszteletéről ismert egy lengyel hagyomány. A lengyel Dlugass János a Lysa Gora-i Szent Kereszt monostor eredetéről a következőket jegyezte fel. Imre rokona, Boleszlo király meghívására Kielce közelében szarvasra vadászott. A magyarok szent állata egy ősi romhoz vezette a herceget, mely emberi lakhatásra alkalmas volt. Imre herceg az égi jel hatására megkérte Boleszlót, hogy építsen oda egy templomot és odaajándékozta neki azt a kettős keresztet, mely az Úr keresztfájának nevezetes darabját tartalmazta csekély ezüst foglalatban. Azt állítólag még atyjának, István királynak ajándékozott a görög császár Konstantinápolyból. A 11. században felépült monostor talán ezért kapta a Szent Kereszt nevet.

II. Géza halicsi hadjárata

Az Orosz évkönyvek utalnak egy másik kettős kereszt meglétére, melyet megint az Árpád-házi királyok birtokoltak. Amikor 1152-ben II. Géza hadjáratot vezetett Vlagyimir halicsi herceg ellen, nyakában a Szent Kereszt egy forgácsát tartalmazó, Szent Istvántól származó kettős keresztet viselt. Ezt az ereklyét Anna hercegnő 1270-ben Csehországba menekítette és azóta is a prágai Szent Vid Székesegyházban őrzik.

Hartvik ellentmondása

Szent István legendáját megíró Hartvik püspök arról tudósított, hogy a pápa koronát és keresztet küldött a királynak mintegy az apostolság jeleként. A forrás tehát a pápától, vagyis a nyugati egyháztól származtatja István egyik hatalmi szimbólumát. A Szent Istvánt és a 11. század első felének történéseit nem ismerő püspök sok olyan elemet beleszőtt a legendába, melyek István életében nem játszottak szerepet. Ilyen volt a kettőskereszt, melyet a pápaság csak István megkoronázása után kezdett el használni. Györffy György István király és műve című monográfiájában arra gyanakodott, hogy a kettőskereszt római szokásnak való feltüntetése Hartvik püspök „érdeme” volt, aki ezzel az 1054 után ellenséggé vált keleti egyházak ősi tradícióját meg akarta tagadni, éppen ezért azt találta ki, hogy a keresztet István Rómából kapta.

OB