555 éve hunyt el Hunyadi János
1456. július 22-én Kapisztrán János szerzetessel az oldalán többnapnyi öldöklő küzdelem után kirohant a várból, és eldöntötte a csata sorsát, hosszú időre gátat szabva ezzel az oszmán terjeszkedésnek. Ekkor III.Callixtus volt a Vatikán trónján, de a keresztény világban azóta is minden nap felhangzó déli harangszót mégis VI.Sándor pápa rendelte el 1500-ban. Talán kevésbé ismert, hiszen ez a győzelem elhomályosít szinte minden mást, de Hunyadi János egész életében a török ellen harcolt. Honvédő háborúi együtt jártak az akkori magyar lelkiséggel együtt járó kereszténység oltalmazásával: Európa védőbástyájaként félték nevét az oszmán hódítók. Leghíresebb csatáit Erdélyben nyerte, balkáni hadjárata alatt pedig megelőző csapásokat mért, de valljuk be: kapott is. Pályáját dicsőség és köztisztelet övezte, többször esett ugyan fogságba, de a rá még oly féltékeny magyar uraknak is megért minden áldozatot, hogy ő legyen később Magyarország kormányzója. Félretéve a szokásos történelmi ferdítéseket, a magyar múltat elfelejteni akaró szégyenteljes hazait és az azt pláne meghamisító román elméleteket módunk van megemlékezni származásáról. Történelmünk egyik legnagyobb magyar hadvezére Szilágyi Erzsébetet 1432-ben vette feleségül. Tőle származik a később mártíthalált halt László, és Mátyás, "az igazságos", aki 1458-ban Magyarország királyává koronáztak. Róla kevesen tudják, hogy később emellett Csehország királyává választották és osztrák hercegi címet is kapott. Mátyás 1490-es halála után terjedt el a mondás, hogy "Meghalt Mátyás, oda az igazság". |
Helyi videó
Központi videók
HELYI ESEMÉNYNAPTÁR
ESEMÉNYNAPTÁR















1456. augusztus 11-én 49 évesen, alig három héttel a Nándorfehérvárott a kereszténységet és Európát megmentő diadala után meghalt Hunyadi János magyar földesúr és hadvezér, "a törökverő". 












